2023. elején a GreenDependentnél úgy döntöttünk, másfélfokos blogot indítunk. Fontosnak tartjuk, hogy megmutassuk, mi hogyan próbálunk másfélfokosan és kislábnyomosan élni. Hogy ez megvalósítható – ha nem is mindig könnyen és minden egyszerre -, hogy sokféleképpen lehet, mert sokféle az életünk, és egyébként is, már régóta tudjuk, hogy „mindenki másképp csinálja” :)
Írtunk már korábban is kislábnyomos dolgainkról, kislábnyomos életmódunkról, arról, hogy hogy ünneplünk, és az is előfordult már, hogy ezt-azt a közösségi médián is megosztottunk. Ebben a blogban szeretnénk mindezt rendszeressé tenni, 4-6 hetente fogunk a tervek szerint új tartalommal jelentkezni.
És akkor nézzük, hogyan közlekedünk mi a mindennapokban…!
Antal Orsolya – nincs elég busz
A hétköznapokban nálunk a család jelentős része odafelé (munka, iskola) kisfogyasztású járművel autózik, visszafelé a maximum szállítható 73 főt valószínűleg túlteljesítő busszal tömegközlekedik. Az autót a napi 80km-t ingázó párom fuvarozza haza a nap végén. Bár a kisalföldi buszokat az utóbbi években részben új, magyar gyártású üzemanyagtakarékos Credobus-ra cserélték, ez sajnos nem kompenzálja az állandó tömegnyomort és 20 percig tartó gyúródást, és gyakran elábrándoztatja az embert egy második számú autó bevetéséről. Hogyan lesz ebből fenntartható közlekedés??? Vidéken minimum háromszor ennyi buszjárat kéne, gondolom, nem csak nálunk…! Az is tény ugyanakkor, hogy ha az ember megengedhet magának heti egy-két nap „slow life”-ot, és sétálgat pluszban fél-egyórát a gyermekekkel a Lajta-parton, megnézi, mit csinál a meglepően gazdag városközepi élővilág, akkor van esélye kifogni szabad ülőhelyekkel rendelkező, délutáni sziesztalehetőséget biztosító járatot :)
Gödöllőre a GreenDependent irodába mindig vonattal utazom: kényelmes és gyors – lenne! A télen-nyáron rendszeres késések nélkül ripsz-ropsz meglenne a 170km-es távolság, de az esetek többségében történik valami, és a problémamegoldó képességünket próbára téve tökélyre fejlesztve érünk végül célba. Ami végül is előny :)
Csiki Eszter – roller az új bicikli?
A klasszikus biciklis „zöld élet” helyett nálunk a roller a #gamechanger a mindennapokban. Amúgy is kis helyen elfér, de össze is csukható, továbbá adott esetben gyerek- és csomagszállításra is alkalmas. (saját felelősségre… :))
Minden egyéb hétköznapi intéznivalóhoz és programhoz tömegközlekedünk, többek között ezért is választottunk jó közlekedésű lakóhelyet.
A munkahelyemre vonattal járok, ehhez egyrészt a GreenDependent utazási támogatást biztosít, másrészt nagyon kényelmes és gyorsnak bizonyult számomra a vasút az agglomerációs közlekedésben.
Nincs autónk, és nem is hiányzik! Szükség esetén autómegosztó szolgáltatásokat veszünk igénybe, egyelőre nagyon elégedett tapasztalatokkal gazdagodva. Egyetlen és legfőbb kihívás a gyerekülés, amely ezekben az autókban nem elérhető, így további tervezést és logisztikát igényel, de mindig találtunk rá eddig (természetesen legális és biztonságos!) megoldást.
Mihály Edina – biciklivel télen-nyáron
Éppen 5 éve költöztünk a jelenlegi lakhelyünkre, Gödöllőre, aminek a kiválasztásánál fő szempont volt, hogy minden szükséges infrastruktúra (busz- és vasútállomás, boltok, piac, posta, intézmények) séta-, vagy legalább biciklitávon belül legyen. Akkor még ugyan nem tudtam, de pár hónapon belül a GreenDependentnél kezdtem dolgozni, és abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy az irodánk az otthonomtól 3-4 perc sétára található. :) Mivel a kisfiam óvodája ennél picit messzebb van, a hétköznapokon biciklivel járunk, amitől csak a legszélsőségesebb időjárási körülmények tántoríthatnak el – ha pedig így esik, akkor is inkább sétálunk. A férjem ugyan Budapesten dolgozik, ha nincs éppen home office-ban, de a buszállomás közelségének hála közösségi közlekedést használ, az irodája ráadásul pont a célállomás mellett van. Van ugyan egy keveset fogyasztó kisautónk, de azt többnyire csak hétvégi rokonlátogatások alkalmával használjuk. Pár évvel ezelőtt örököltem egy másik, nagyobb autót is, ám az életmódunkat szem előtt tartva arra jutottunk, semmi szükségünk rá, így tartósan kölcsönadtuk egy számunkra szimpatikus szociális vállalkozásnak, akik nagy hasznát veszik.
Szőllőssy Anita – közösségi közlekedés és megosztó rendszerek
Habár mindig volt autója a családnak, mert apukám szállítással foglalkozik, anyukám és én kicsi korom óta busszal, villamossal, metróval jártunk mindenhova. Amikor elkezdtem a GreenDependentnél dolgozni és rendszeresen Gödöllőre járni, akkor is természetes volt, hogy a távolsági buszt választottam.
Saját autóm nincs, habár az elmúlt néhány évben elkezdtem vezetni és autómegosztó rendszert használni, ami sokszor nagyon praktikus, például ha véletlenül ki kell ugrani Gödöllőre egy esküvőre. :) A mindennapi közlekedésemben ez ugyan kevésbé kapott szerepet, de más megosztó rendszereket szívesen használok, akár közösségi kerékpárt vagy elektromos rollert, amik könnyen kezelhetőek, praktikusak, gyorsak és valójában elég szórakoztatóak is.
Vadovics Edina és Vadovics Kristóf – ha csak lehet, helyben munka
Nekünk, ahogy azt még a HVG is megírta, évtizedekkel ezelőtti elhatározásunk volt, hogy a munkába járás csökkentése érdekében azon fogunk dolgozni, hogy helyi munkát találjunk, valamint Mihály Edináék vágyaihoz hasonlóan, sokféle közösségi közlekedés várjon minket járatain. És mivel ez ott nem volt megvalósítható, ahol korábban laktunk, elköltöztünk mi is Gödöllőre. Persze, azóta volt Covid és eljött az „otthonról munka” uralma, de ma sem csinálnánk másként.
Emiatt mi viszonylag könnyen tudunk a mindennapokban gyalogolni és biciklizni, munkába, vásárolni, helyben ügyeket intézni. Bár, az esőben-fagyban biciklizéshez azért hozzá kellett szoknunk, és felkészülni rá, főleg Edinának. De mára van jó biciklis esőkabátunk és nyereg-melegítőnk is :) Fontos, hogy aki biciklis életmódra vált, felkészüljön rá: fontos a jól kezelhető bicikli, a védőfelszerelések, a jó biciklis kosár és táska (a mieink most már több mint 10 éves magyar termékek), és a praktikus ruházat is. És ez igényelt egy kis beruházást. De utána egy nagyobb bevásárlást is el tudunk intézni biciklivel, főleg, ha többen megyünk (ld. a képen Edina által hazafuvarozott adagot). Azért páran biztos megjegyzik magukban, hogy ja, nálunk ennél több szatyros egy nagybevásárlás… hát igen, de van több családtag (=több szatyor szállítható), van biciklis utánfutó, és hát végsősoron a bevásárlásban is másfélfokosak szeretnénk lenni…
Van autónk is, egy hibrid üzemű. Ezt igyekszünk minél kevesebbet használni, és ha autózunk, minél több dolgot összeszervezni és összekötni. Általában autót használunk a családjaink látogatására, nyaralásra, GreenDependentes rendezvényekhez, munkákhoz, többek között kisfák szállítására. Lelkiismeretesen követjük a fogyasztásunkat, hogy lássuk, hol tudunk csökkenteni.
Az autómegosztást eddig saját autónk ad-hoc megosztásán keresztül próbálgattuk, de ha jól működő rendszerek lennének a közösségi közlekedés mellett, többféle autóval, belevágnánk ebbe a kalandba is.
Így közlekedünk mi, a GreenDependent csapat, 2023. elején.
A munkába járást és munkával kapcsolatos utazásainkat a GreenDependentnél nyomon követjük, azaz minden hónap végén mindannyian feljegyezzük a megtett km-eket, és kiszámoljuk az utazások karbon-lábnyomát. Pár éve - önkéntes felelősségvállalásunk jegyében - őshonos gyümölcsfákat is ültetünk többek között az utazás kibocsátásának kompenzálására, saját TreeDependent programunk keretében.
A munkával kapcsolatos utazásaink részben autóval történnek, mert általában sok a segédanyag és több kolléga megy együtt. De ha megoldható, a vonatot, buszt is szívesen választjuk! Külföldre Európán belül vonattal utazunk most már, távolabbra pedig csak nagyon ritkán vállalunk munkával kapcsolatos elfoglaltságot, ezek számát tudatosan minimalizáljuk (ld. az elmúlt 10 évben 2 alkalommal fordult elő).
Összeállították: a GreenDependent munkatársai, Vadovics Edina bevezetőjével és zárszavával