Szakpolitikai ajánlások

A globális felmelegedés 1,5°C-ra való korlátozására irányuló, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését célzó erőfeszítések többféle stratégián alapulnak. Bár a technológiai innovációk révén jelentős csökkentés és így előrelépés érhető el, a jelen szakpolitikai összefoglaló hangsúlyozza, hogy jelentős életmódbeli változások nélkül nem fogjuk elérni a szükséges kibocsátáscsökkentési célokat. Az itt bemutatott megállapítások az EU…

Ahogy azt az 1. szakpolitikai összefoglaló is jelezte, a Párizsi Egyezmény 1,5°C-os célkitűzésének elérése az másfélfokos életmódok széles körű elterjesztését teszi szükségessé. A mobilitás, a szabadidő, a táplálkozás és a lakhatás jelenlegi ellátórendszerei eleve nem fenntarthatóak és szén-dioxid-intenzív életmódok kialakulásához vezetnek. Az EU Másfélfokos életmód projekt 50 kulcsfontosságú életmód-lehetőséget határozott meg azzal a szándékkal…

Az EU Másfélfokos életmód projekt négy olyan kulcsfontosságú, a másfélfokos (vagy alacsony szén-dioxid-kibocsátású) életmódot lehetővé tévő viselkedésformát emel ki, amelyek a klímaváltozás csökkentésére nézve jelentős potenciállal rendelkeznek: 1) Az autóhasználat csökkentése és áttérés a közösségi közlekedésre, a kerékpározásra és a gyaloglásra, 2) Megújuló fűtési/energetikai rendszerek használata és a lakóterület csökkentése, 3) Elmozdulás a…

A másfélfokos életmódra történő áttérés csupán egyéni életmódváltással nem érhető el. Szükséges a társadalmi normák, a politikai-gazdasági rendszerek és a technológiai infrastruktúrák 1,5°C-os célhoz való igazítására is. Az EU Másfélfokos  életmód projekt  meghatározta a kiemelt figyelmet igénylő, döntő fontosságú struktúrákat, különös hangsúlyt fektetve azokra, amelyek ritkán kerülnek a klímapolitikai irányítással kapcsolatos viták középpontjába…

A jóléti rendszerek és az klímapolitikák közötti kölcsönhatás az klímaválság elmélyülésével egyre kritikusabbá válik. Ha visszatekintünk, a társadalmi és a környezetvédelmi célkitűzéseket gyakran különálló, olykor egymásnak ellentmondó célokként kezelték. Ez a kettősség akadályozza a fenntartható jóllét felé való elmozdulást, és gátolja a Párizsi Egyezmény és az EU Zöld megállapodás célkitűzéseinek elérésére irányuló erőfeszítéseket. Az olyan…

A strukturális változások elengedhetetlenek az életmódváltás támogatásához, mivel ezek teremtik meg a fenntartható választások elérhetőségének, megfizethetőségének és kívánatos voltának feltételeit, különösen az olyan kulcsfontosságú területeken, mint az élelmiszerfogyasztás, a lakhatás és háztartási energiafogyasztás, valamint a mobilitás. Az EU Másfélfokos életmód projekt kiemeli, hogy a technológiai fejlesztések és az ipar dekarbonizációja…

A fenntarthatósági vitákban a politikai döntéshozók és a témáról kommunikálók a társadalmi és a környezeti eredményeket gyakran különálló, ha nem ellentétes célokként kezelik. Az éghajlatváltozás mérséklésére vonatkozó célkitűzések teljesítése mellett ez gátolja a fenntarthatósági célok megvalósítását, és korlátozza a mindenki jólétének növelésére irányuló erőfeszítéseket is. Ezért rendkívül fontos a jóléti és az éghajlatvédelmi szakpolitikák…