A fűtés „viszi el” az otthoni energiafogyasztás több mint 60%-át* egy „átlagos” magyar háztartásban, így nem csak a másfélfokos és zöld életmód kapcsán érdemes fűtési módszereinket és szokásainkat megvizsgálnunk, kis dolgokkal, beruházás nélkül is nagy hatást érhetünk el. Gondoljunk csak a beltéri hőmérséklet lejjebb állítására, 1-2 fokkal kevesebb is 6-10% fűtési energiafogyasztás-csökkenést jelenthet. És ha 23-24 fok a kiindulási hőmérséklet – mint sok magyar háztartásban -, akkor ez még bizony nem jelent fagyoskodást.
Az alábbiakban nem általános tippeket adunk – hanem három különböző háztartás által alkalmazott módszerekbe, technikákba, technológiákba adunk egy kis betekintést. Aki esetleg nem erre kíváncsi, ugorjon a cikk végére, mert ott csak megosztunk „általánosabb” információkhoz vezető linkeket is.
Mihály Edina – a szigeteléstől a gondolkodási sémák megváltoztatásáig
2018-ban költöztünk a házunkba, Gödöllő központjától nem messze. Hosszas keresgélés, rengeteg ingatlan megtekintése után úgy döntöttünk, egy szuper helyen lévő házat veszünk meg – séta/biciklitávolságra minden fontos városi létesítménytől, busz-, hév-, vonatállomástól. Ennek viszont az volt az „ára”, hogy maga a ház igencsak korszerűtlen volt, rosszul záró, huzatos nyílászárókkal, szigeteletlenül, az energetikai tanúsítvány az igen gyászos HH kategóriába sorolta.
Ezért amint tehettük, a nappali és a konyha kő járólapjait melegburkolatra cseréltük, kicseréltettük a nyílászárókat és szigeteltettük a házat. A felújítás előtt az éves gázfogyasztásunk havi átlaga 156 m³ volt, ezt a szigetelés utáni évben 106 m³-re, az elmúlt egy évben pedig 87 m³-re csökkentettük úgy, hogy közben az élethelyzetünk lényegében nem változott – kisgyerekünk van, jórészt home office-ban dolgozunk, sokat vagyunk itthon. Ezeket a fogyasztási adatokat a hőmérsékleti adatokkal korrigálva mindkét tél során 32-33%-os, közel azonos mértékű megtakarítás értünk el.
Persze a megtakarításban nem csak a beruházásoknak, hanem a szokásaink megváltoztatásának is nagy szerepe van – főleg az én szokásaimnak, ugyanis én vagyok a családunk fázós tagja. (Az elmúlt napokban például viszonylag sokat sündörögtem a cirkó körül. :D ) Évről évre szoktatom magam az alacsonyabb hőmérséklethez, amiben a legtöbbet talán az segített – és most kérlek, ne röhögjetek ki nagyon -, amikor rájöttem, hogy az, hogy hideg az orrom, még nem egyenlő azzal, hogy fázom is. Korábban ezt olyan fiziológiás jelnek vettem, ami azonnali termosztát-tekergetésért kiált. :)
A fűtés bekapcsolását igyekszünk a lehető legtovább húzni. A kazánt minden évben ellenőriztetjük, általában ősszel, de mivel idén tavasszal egy nagy javításon esett át, így most az őszi szakember általi karbantartást kihagytuk. Mielőtt bekapcsolnánk, letakarítjuk a radiátorokat és a szabadon futó fűtéscsöveket, valamint portalanítunk a lamellák között is, egyúttal elpakoljuk a radiátorok és a csövek közelében lévő tárgyakat, játékokat.
Ellenőrizzük, hogy a nyomás a rendszerben megfelelő-e: a legjobb, ha az optimális tartomány felső részében van, ahogy a képen is.
Mi főleg a reggeli és azt esti órákban fűtünk, ekkor olyan 21 fok van nálunk, éjszakára, illetve a napközbeni munka idejére lejjebb vesszük a hőmérsékletet, éjjel 17-18, munka közben 19-20 fokra fűtünk.
Szőllőssy Anita – és alvás…
A mi hűvös, árnyékos, földszinti lakásunk nyáron előny, télen viszont igencsak nehéz kifűteni. Másfél éve költöztünk ide, egy teljes fűtéskorszerűsítés után, de sajnos a tavalyi enyhe tél után is az a tapasztalatunk, hogy nagyon hiányzik, hogy a ház szigetelve is legyen. Erre egyelőre kívülről nincs lehetőség: a ház ugyan nem műemlék, de speciális tégla burkolata miatt nem lehet megváltoztatni a külsejét.
Vastag függönyeink már vannak, amik némileg segítenek – arra pedig mindig figyelünk, hogy ha megy a fűtés, ezek ne fogják fel a meleget a radiátorok előtt. Idén beruházunk még néhány szőnyegre és hőtükör fóliára, hogy a lehetőségekhez mérten minél inkább bent tartsuk a meleget.
Ezt nehezíti, hogy én kifejezetten fázós is vagyok: anyukámtól örököltem, hogy 25 fok alatt már didergek… Ennek ellenére tavaly télen 20,5 fokot próbáltam tartani, ami, mondjuk hogy nem volt könnyű: pokrócokkal, plüss melegítővel, téli köntössel, gyapjúzoknival és forró teák és levesek tömegével vészeltem át a telet.
A „felesleges fogyasztás” viszont engem is rettenetesen bosszant: így arra mindig odafigyelünk, hogy ha nem vagyunk otthon, vegyük lejjebb a fűtést.
Az egyik fő személyes kihívást a hidegben alvás jelenti. Hogy ne fűtsünk feleslegesen az egész lakásban, a hordozható termosztátot mindig beviszem a hálóba éjszakára, és becsukjuk az ajtókat. Idén már télire cseréltük a takaróink, és magamnak még egy extra pokrócot is bekészítek éjszakára.
Ha valaki fázós, a meleg italok és ételek mellett érdemes kipróbálni valamilyen helyi fűtési megoldást is! Tavaly kaptam ajándékba egy elektromos ágymelegítőt, amivel voltak ugyan kétségeim, de hamar rászoktam arra, hogy elalvás előtt rövid időre bekapcsolom, és nagyon komfortos, meleg ágyba feküdhetek be és aludhatok el, ami most úgy érzem, a jutalmam azért, mert egész nap kitartóan didergek!
Vadovics Edina és Vadovics Kristóf – kialakítás, karbantartás, használat
Mi kicsit több mint 15 éve vágtunk bele egy nagyrészt vert falú ház felújításába. Igyekeztünk az akkor legkörnyezetbarátabbnak és technológiai szempontból leginkább energiahatékonynak tartott anyagokat, módszereket és nyílászárókat használni, megvenni. Sőt, a szigetelésünk az akkor szokásosnál vastagabb, a kivitelezők nem is akarták mindet feltenni („uhh, nem kell annyi, elég lesz kevesebb is!”), de mi, a tervező által is megtámogatva kitartottunk. És mostanra az lett az átlag!
Egyelőre sajnos még fosszilisenergia-függők vagyunk, nagyrészt gázzal fűtünk. A kazánunk kondenzációs, és miután erre váltottunk, csökkent fogyasztásunk. Ekkor szereltettünk a radiátorainkra termoszelepeket is – így most még jobban tudjuk a hőmérsékletet szabályozni, van olyan helyiség, ahol teljesen ki van nyitva a szelep, de van olyan is, ahol szinte teljesen le van zárva.
Ha már a beállításoknál tartunk… A fűtési szezon kezdetén mindig ellenőrizzük a termosztátunk beállításait. Általában két beállítás van nálunk: hétközbeni és hétvégi, mindkettő esetében más nappali és éjszakai, amiket persze alakítunk a szabadságok, elutazások kapcsán – sosem fűtjük a lakást 21 fokra, ha nem vagyunk otthon! Nappal, ha otthon vagyunk 21 fokra van állítva a termosztát, éjszakára 19 fokra – mert ugye a 2-3 foknál nagyobb különbség túlzottan kihűtené a falakat, bútorokat, erre érdemes odafigyelni!
A szezon kezdetén ha tudunk, minden évben, de legalább minden második évben hívunk szakembert a kazánunk karbantartására, a beállítások ellenőrzésére. Sok fejfájástól és váratlan hibától megkímélhetjük így magunkat, és biztosítjuk azt is, hogy a lehető leghatékonyabban működjön a kazán. Ilyenkor mindig tanulunk valami újat is, pl. hogy a keringtetett víz hőmérsékletét is tudjuk szabályozni, és így a külső hőmérséklethez igazítani a fűtés intenzitását. Ha nincs olyan hideg kint, elég a kevésbé meleg víz is…
A karbantartás része sajnos a radiátorok takarítása is, portalanítása, légtelenítése, amin minden ősszel túl kell esni. De érdemes, ezzel is csökkentjük a feleslegesen használt energia mennyiségét.
A jó kialakítás és rendszeres karbantartás mellett fontos elvünk, hogy magunkat melegítsük, ne a teret. Így van téli mamuszunk, gyapjú zoknink és pulcsink, és persze gyapjú takarónk is. A takarót a nagyon hideg időszakban a paplanra téve is használjuk. Ezen kívül idei tervünk, hogy felteszünk még sötétítő-meleget-bent-tartó függönyöket oda, ahol eddig nem volt. Kívülről védeni az ablakokat még hatékonyabb megoldás lenne, de az sajnos most nem megvalósítható.
Végül… sokszor elhangzik az is, hogy az otthoni munkavégzés, a „home office” segíthet karbon-lábnyomunk csökkentésében. Sok esetben ez igaz is – például, ha messze van a munkahelyünk és az utazás nagy karbon-lábnyommal jár. Ám ha például kerékpározunk munkába, mint mi is, és egyébként szabályozzuk a fűtésünket, azaz, mint nálunk 19 fok van csak, míg az irodában vagyunk, a „home office” bizony energiafogyasztás-növekedéssel jár! És ez nem biztos, hogy az irodában ugyanakkor (vagy nagyobb) fogyasztáscsökkenés kíséri. A GreenDependentnél sem így volt, ezt a COVID járvány alatti kényszer home office alatt le is mértük. Szóval, utolsó tippként melegen ( :) ) ajánljuk fogyasztásunk nyomon követését – így könnyebb a hibákat is kideríteni, a változtatások hatását figyelni, és kideríteni, hogy melyik változtatás jár tényleges megtakarítással nálunk, mert az átlag nagy eséllyel nem mi leszünk…
Végül… mivel a fűtés nagy energiafaló, érdemes a témával foglalkozni a kialakítás, karbanatartás és használat szempontjából is. Ha nincs is most felújításra, szigetelésre keretünk, a karbantartás és mindennapi használat segítségével akár 15-20 %-kal is csökkenthatjük fogyasztásunkat – amivel nem csak karbon-lábnyomunk csökken, de több keret maradhat kirándulásra, biciklink felújítására és arra, hogy helyi zöldségdoboz rendszerhez csatlakozzunk. És az ország energia-függetlenségét is segítjük. Az alábbi linkeken találhatók még tippek, videók, kiadványok, hogy minél „másfélfokosabban”, azaz klímabarátabban fűtsünk:
- rezsicsökkentő fűtés-melegedés tippek Kislábnyom oldalon;
- vagy itt;
- letölthető kiadvány nem csak fűtési tippekkel;
- rezsicsökkentés gyorstalpaló.
Összeállították: a GreenDependent munkatársai, Vadovics Edina bevezetőjével és zárszavával