2025. február 25-én tartotta a GreenDependent Intézet az EU Másfélfokos életmód 4 éves kutatási projekt záró szakpolitikai és szakmai rendezvényeit. A rendezvények célja a projekt főbb eredményeinek ismertetése és hasznosításuk, valamint egyéb hazai országos és helyi szintű szakpolitikai, céges és civil kezdeményezésekhez való kapcsolódásuk megvitatása volt.
A délelőtti szakpolitikai, és délutáni szélesebb körű szakmai műhely is azzal indult, hogy a GreenDependent Intézet nevében Vadovics Kristóf köszöntötte a résztvevőket, és összefoglalta a rendezvény karbontudatos szervezésének szempontjait. Ezek értelmében azon felül, hogy mindent megtesznek a rendezvény karbon-lábnyomának csökkentése érdekében (pl. központi helyszín az utazási szükséglet csökkentése érdekében, vegán catering, az anyaghasználat minimalizása stb.), a fennmaradó lábnyomot kiszámították (198 kg CO2) és 32 db őshonos gyümölcsfa iskolakertekben történő ültetésével kompenzálják.
A köszöntő után a résztvevők Ürge-Vorsatz Diana, az IPCC alelnöke és a CEU professzora tartott felvételről előadást, amelyben kiemelte, hogy a projekt hogyan kapcsolódik a klímavédelmi célokhoz, hogyan segíti azok megvalósítását az életmódváltás területén. Emellett kitért arra is, hogy hogyan lehetne a projekt eredményeit tovább fejleszteni például azzal, hogy rendszerszinten foglalkozunk egyéni felelősségünkbe tartozó feladatainkkal. Azaz azzal, hogy mit tehetünk saját mindennapi életünkben és otthonunkban, munkánk kapcsán, és aktív állampolgárként az alacsonyabb karbon-lábnyomú életmód elősegítése érdekében. Diana ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy az egyéni cselekvést a rendszerszintű változás mindenképp ki kell egészítse és támogassa, mert csak így érhető el a szükséges mértékű változás.
Nagyon lényeges az is, hogy a felelősségünk a jövedelmünk méretével együtt nő, hiszen számos kutatás bizonyítja, hogy a karbon-lábnyom mérete a jövedelemmel arányosan nő.
Ürve-Vorsatz Diana üzeneteit az EU Másfélfokos életmód projekt eredményei tovább erősítik, alátámasztják és kiegészítik, amire Vadovics Edina, a projekt magyarországi megvalósításának szakmai vezetőjének előadása is rávilágított. Edina 13 fő üzenetbe tömörítve ismertette a projekt eredményeit.
Míg gyakori kérdés, hogy vajon az iparnak vagy a lakosságnak kell inkább változtatnia, Vadovics Edina kiemelte, hogy a 1,5°C-os cél eléréséhez mindkettőnek változnia kell, a felelősség egymásra tologatása helyett arra van szükség, hogy a különböző szereplők lehetőségeik és felelősségük függvényében felelősséget vállaljanak, és összefogjanak.
A kutatás eredményei a Leideni Egyetem számításaira és modellezésére építve segítenek az életmódváltás prioritási területeinek meghatározásában. Magyarországon, általánosságban, a 3 legfontosabb irány a következő:
- mobilitási szokásaink megváltoztatása: ki kell szállnunk az autóból, utazásaink túlnyomó részére a közösségi közlekedést, kerékpározást és gyaloglást előnyben részesítve, és ha autózunk, azt minél kisebb és elektromos autóban, valamint megosztott autózást választva kell tennünk;
- az energiahatékonyság, leginkább a fűtés energiahatékonyságának javítása és a fosszilis fűtőanyagok minél előbbi kivezetése; valamint
- a minél nagyobb arányú növényi alapú táplálkozásra való átállás.
Mindezek kapcsán Vadovics Edina kiemelte, hogy mindhárom fő irányt többféleképpen is meg lehet valósítani, és fontos, hogy a megoldások mindig a helyi körülményekhez és adottságokhoz igazodjanak.
A projekt komplex, nagy mértékben interaktív módszertanra épült, amelynek során több lépcsőben vizsgálták mind a lakosság, mind pedig a szakértők nézőpontját, arra fókuszálva, hogy hogyan lehetne a szükséges életmódváltoztatások elfogadottságát növelni, az életmódváltás a környezeti előnyökön kívül milyen egyéb előnyökkel (és nehézségekkel) jár, valamint a változáshoz szükséges strukturális változást hogyan lehetne minél hatékonyabban előmozdítani. Ezek közül kiemelendő, hogy mind az elfogadottság növelése, mind pedig a strukturális változtatások előmozdítása kapcsán rendkívül fontos a párbeszéd, részben a különböző szereplők nézőpontjának megismerése, azok közelítése, részben pedig a változás közös tervezése szempontjából. (Részletesebben ld. az előadást: diák és videó, illetve a projekt szakpolitikai ajánlásait.)
Az elfogadottság és a hatékony cselekvés kapcsán fontos még kiemelni az igazságosság és az öko-szociális megközelítésmód szükségességét. Egyrészt, a változásoknak úgy kell történnie, hogy azok mind környezeti, mind pedig társadalmi szempontból fenntarthatóak legyenek. A magyar lakosság körülbelül 30%-ának karbon-lábnyoma már ma is megfelel – környezeti szempontból – a másfélfokos életmód elvárásainak. Azonban ennek a társadalmi csoportnak a nagy része energiaszegénységben vagy egyéb szempontból való szegénységben él, azaz alapvető szükségleteik nem teljesülnek. Fontos tehát, hogy a másfélfokos társadalom úgy épüljön, olyan intézkedések szülessenek, amelyek ezt a szegénységet ökológiai szempontból tudatosan csökkentik (azaz pl. a fűtési szegénységet ne olcsó, de szennyező tüzelőanyag biztosításával enyhítsük, hanem pl. szigeteléssel és hatékony, de olcsó fűtési lehetőség, pl. hőoszlop kialakításával). Ha társadalmi szempontból igazságos a változás és a tervezett intézkedések, elfogadottságuk is magasabb lesz, a társadalom szélesebb rétegei fogják támogatni.
Az előadás teljes egészében videón megtekinthető.
Az eredmények bemutatását egy rövid kávészünet követte, amelyet a KÖZÖS Catering biztosított, majd a résztvevők moderált kis csoportos beszélgetés keretében vitatták meg, hogy hogyan lehetne a projekt eredményeit hasznosítani, beépíteni, és milyen egyéb kezdeményezések, szakpolitikák, programok létzenek, amelyekkel össze is lehetne kapcsolni a változás hatékonyabb előmozdítása érdekében.
Mind a délelőtti szakpolitikai, mind pedig a délután szakmai műhelyen rengeteg hasznosítási lehetőség felmerült. A résztvevők véleménye alapján néhány példa:
- a Másfélfokos életmód útmutató kiadványt és benne a másfélfokos életmód lehetőségek priorizált listáját lehet használni országos, települési szintű, vagy akár szervezeti klíma és fenntartható energia stratégiákban a célmeghatározás segítésére, a különböző akciók és programok priorizálására, de akár szemléletformálásra is;
- a Kislábnyomos Klíma Kirakó remekül alkalmazható a kollégák vagy a lakosság tudatosságának növelésére, különböző lakossági vagy diákprogramokon (pl. városi hackaton, oktatás), valamint nagyon jól lehetne hasznosítani a Klíma Freskó műhellyel együtt, illletve után a megoldások kibontására;
- az online karbonkalkulátor szintén nagyszerűen kiegészíthet mindenféle tudatosság növelést, és segíthet megérteni a különböző életmód területek súlyát a karbon-lábnyomban, valamint segít megérteni azt is, hogy az egyéni életmódhoz kapcsolódó változtatási lehetőségek és prioritások nem mindig egyeznek a Magyarországon általánosságban érvényes legfontosabb tennivalókkal;
- az interaktív, projektben kialakított műhely alapú, mind a lakosság, mind pedig a szakértők bevonását segítő módszertanok nagyon jól alkalmazhatók szinte bármely szervezet munkájában, közösségi tervezésben, és a különböző nézőpontok megértésében valamint közelítésében.
A Műhelyek résztvevői rengeteg kapcsolódó kezdeményezést, projektet, szakpolitikai kapcsolódási pontot említettek, amelyek segíthetik a másfélfokos életmód megvalósítását illetve a strukturális környezet átalakítását. Ezeket azonban jobban össze kellene kapcsolni, céljaikat összhangba hozni, hogy megfeleljenek a 1,5°C-os célnak, illetve annak érdekében, hogy erősíthessék egymást.
A teljesség igénye nélkül, a sokféleség és a sok párhuzamosan folyó, fenntarthatóbb életmód és társadalom megvalósítására irányuló erőfeszítések illusztrációjaként az alábbiakban felsorolok néhányat:
- átfogó, kapcsolódó filozófiák, megközelítések: nemnövekedés (degrowth), „jobb élet” általános víziója, körforgásos társadalom és gazdaság, fenntartható hedonizmus, 15 perces város/település koncepció;
- országos szintű szakpolitikák, stratégiák, pozíciók és testületek: a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Stratégia és jelenleg zajló felülvizsgálata, a Második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és jelenleg zajló felülvizsgálata, Tárcaközi Éghajlatvédelmi Testület, jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes és utazó klíma nagykövet pozíciók, Otthonfelújítási Program továbbfejlesztése;
- helyi szakpolitikák és kezdeményezések: számos önkormányzati SECAP és egyéb energia és/vagy klímastratégia valamint kapcsolódó akcióprogram, termelői piac, önkormányzat által támogatott közösségi kertek és közösségi gazdálkodás, 100 Klímasemleges város kezdeményezés és 3 magyar tagja, a klímaválság enyhítésére létrehozott önkormányzati alapítású szervezetek (pl. Klímaügynökség), közösségi költségvetés, energiatőzsde önkormányzati szinten, Zöld Város projektek Szegeden;
- politikai pártok által indított kezdeményezések: Igazságos Átmenet tanulmány, Klíma klub és klíma klub tábor, Klíma Enciklopédia;
- céges kezdeményezések: a BCSDH Net Zéró Tanácsadó Testülete és kapcsolódó programjai (pl. Towards Net Zero projekt), a MNB GDP-n túl/fenntartható GDP tanulmánya;
- civil kezdeményezések: bicibusz és pedibusz csoportok, KESZ – Közösségi Energia Szolgáltató, ÖkoKörök, EnergiaKözösségek (lakosságnak és munkahelyeken), EU Éghajlatvédelmi Paktum kapcsolódó kezdeményezései, Mozdulj a Klímáért program, megosztott/kölcsönözhető teherbringa rendszer;
- kutatások, elemzések, szakmai anyagok és javaslatok: klímasemleges Magyarországról készült tanulmányok, tanulmány a fogyasztói szokások átalakításával elérhető megtakarításokról, vagy a fűtési szokásokról, Éghajlatvédelmi Ösztönzőrendszer Javaslat, energia tanúsítványok továbbfejlesztése, Önkormányzatok a klímasemlegesség felé útmutató;
- egyéni, háztartási kezdeményezések: telepített napelemek és napkollektorok,
- egyéb szereplők: Zöld Egyetem program Szegeden, öko iskolák és óvodák, saját karbon-lábnyom (energiahasználat) kiszámoltatása diákokkal; stb.
A beszélgetés során az is kiderült, hogy számos olyan program és kezdeményezés is természetesen létezik már, amelyek többfajta szereplő befolyásával zajlanak (pl. cégek és önkormányzatok, önkormányzatok és civil szervezetek stb.). Reméljük, hogy rendezvényünk ezek számára, és az egyéni illetve szervezeti kezdeményezések, vállalások számára is fórumot és további motivációt nyújtott!
A projekt nemzetközi Tanácsadó Testületének két magyar tagja is van, Gellér Zita, az Energiaügyi Minisztérium stratégiai referense és Márta Irén, a BCSDH igazgatója személyében, akik a projekt során segítették a munkát, többek között azzal, hogy minden magyar rendezvény aktív résztvevői voltak.
Ezúton is köszönjük munkájukat!
A rendezvényekről összefoglaló videó megtekinthető itt.
Szöveg: Vadovics Edina, GreenDependent Intézet
Képek és videó: Schmaus Dóra
További kapcsolódó anyagok:
A délelőtti Másfélfokos Szakpolitikai Műhely résztvevői (fényképen) és szervezeteinek listája:
A délutáni Másfélfokos Záró Szakmai Műhely résztvevői (fényképen) és szervezeteinek listája:
