Meghívást kaptunk, hogy vegyünk részt a fenntartható életmód és vállalatok kapcsolatáról szóló rendezvényen, amelyet a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) kommunikációs munkacsoportja szervezett.
A rendezvény nagyon fontos kérdéseket tett fel már a kiküldött meghívóban a résztvevőknek, úgymint:
- Mennyire hajlandók a fogyasztók megváltoztatni a szokásaikat a másfélfokos életmódért?
- Vajon inkább a húsról vagy az autóról mondanának le az emberek?
- Vannak olyan értékek, ami miatt megváltoztatnák attitűdjüket?
- A mostani nehéz helyzet hogyan hat a fenntartható fogyasztási cikkek forgalmára?
- A fenntartható életmód és egyéni tettek nélkül is elérhetők a céljaink?
- A klíma alkalmazkodás és a fenntartható életmód összeegyeztethető?
Az esemény Van der Wildt Nikolett a Szentkirályi MagyarországFenntarthatósági és PR menedzseránek előadásával kezdődött, amely a cég fenntarthatósági eredményeit foglalta össze. Ezt követte Vadovics Edina rövid előadása, amelyen a Másfélfokos Záró Szakmai Műhelyen elhangzott összefoglaló előadásának legfontosabb vonatkozó tanulságait foglalta össze. A fókuszban leginkább az állt, hogy az EU Másfélfokos életmód projekt kutatása alapján melyek a leginkább és legkevésbé elfogadott másfélfokos életmód lehetőségek Magyarországon, hogyan lehet az elfogadottságon javítani a lakosság véleményét, ötleteit is figyelembe véve, és hogy mi a vállalatok és vállalkozások szerepe a másfélfokos életmód előmozdításában.
A vállalatok és vállalkozások szerepét különösen az előadásokat követő panelbeszélgetés során bontották ki a résztvevők. A beszélgetést Márta Irén, a BCSDH ügyvezető igazgatója - és az EU Másfélfokos életmód nemzetközi Tanácsadó Testületének tagja - moderálta, résztvevői pedig, a képen balról jobb haladva, Maczelka Márk, a SPAR Magyarország kommunikációs vezetője, Károlyi Zsuzsa, az E.ON Márka és Marketing vezetője, valamint Vadovics Edina, a GreenDependent Intézet szakmai vezetője voltak. Izgalmas eszmecsere alakult ki, amely során a résztvevők a vállaltok és vállalkozások szerepéről több dimenziót érintve is beszéltek. Így szó esett a vállalatok és vállalkozások:
- saját szervezeten belül, a dolgozók bevonásával történő, a másfélfokos életmód megvalósítását elősegítő tevékenységéről és jó gyakorlatairól, és az ezeken keresztül megvalósuló példamutatásról;
- termékein és szolgáltatásain keresztül a másfélfokos életmód elterjesztését és megvalósítását segítő gyakorlatairól;
- és hogy hogyan lehetséges társadalmi szinten befolyásolni, pozitívabb irányba terelni a másfélfokos életmód megvalósításá gátló struktúrákat (jogszabályokat, infrastruktúra fejlesztést, stb.).
A kerekasztal beszélgetés és az azt követő kötetlen párbeszéd során kiderült, hogy az egiztenciális gondok sokszor felülírják mind a vállalati működés kapcsán felmerülő, mind pedig az egyén életében fontos fenntartható döntéseket, de meg kell találnunk azokat a megoldásokat, amelyek a társadalmi/szociális és a környezeti fenntarthatóságot egyaránt segítik. Ahogy a BCSDH összefoglalójában megfogalmazódott: "Az egyén, egy vállalat is, mint nano méretű katalizátor jó irányba fordíthatja a folyamatokat. Ez egy sziszifuszi munka, de ha mindenki egy irányba tesz, akkor lesz elmozdulás."
Nagyon köszönjük a meghívást, az érdekes beszélgetést, és azt, hogy a BCSDH is biztosít lehetőséget a különböző szereplők párbeszédére! A párbeszéd és a párbeszéd során a nézőpontok megosztása, ütköztetése, közös megoldás-keresés nélkülözhetetlen a másfélfokos társadalom felé vezető úton.
Vadovics Edina, GreenDependent