Az EU Másfélfokos életmód projekt csapata csak ebben az évben (2023) közel 20 projekteseményt szervez: különböző műhelyeket különböző országokban, meglehetősen sok résztvevőt bevonva. Jelentős hatást érhetünk el nem csak azzal, hogy miről beszélünk a rendezvényeken, hanem azzal is, hogy hogyan szervezzük meg őket, amivel a résztvevőkre, és a szolgáltatókra (vendéglátósok, rendezvényhelyszín stb.) is hatással lehetünk. Rendezvényszervezési gyakorlataink vajon erősítik, vagy gyengítik az üzenetet, amit átadni szeretnénk? Támogatják a másfélfokos életmód elterjedését vagy éppen ellenkezőleg?
Felismerve a rendezvény klímatudatos szervezésének jelentőségét és az ezzel járó felelősséget, a projektcsapat már a kezdetekkor meghatározott néhány ún. zöld rendezvény szervezési alapelvet, és összeállított egy ellenőrző listát, amely a fenntarthatóság és az alacsony szén-dioxid-kibocsátás céljai mentén ad támpontokat a gyakorlati alkalmazáshoz. Célunk, hogy csökkentsük a projekt teljes karbon-lábnyomát és környezeti hatását, illetve formáljuk és inspiráljuk az érdeklődőket a rendezvényeinken keresztül. Hogyan tesszük ezt pontosan? A GreenDependent Intézet (továbbiakban GDI) alábbi példáiból kiderül!
KIBOCSÁTÁSCSÖKKENTÉS és a tudatosság növelése
Mivel egy rendezvény karbon-lábnyomának jelentős részét a résztvevők utazása teszi ki, fontos olyan helyszínt találni, amely könnyen megközelíthető tömegközlekedéssel, és akár biciklivel is. Még jobb, ha ez a helyszín környezettudatos módon működik, vagy ha (még) nem, akkor legalább természetes fénnyel, szabályozható fűtéssel/hűtéssel és szelektív hulladékgyűjtőkkel rendelkezik, továbbá nyitott a nem eldobható edényeket, evőeszközöket és csomagolásmentes ételeket kínáló vendéglátásra. Szervezőként fokozhatjuk a tudatosságot azzal, hogy “maszkolószalagot” és filctollakat biztosítunk a résztvevőknek, amivel megjelölhetik a saját csészéjüket vagy poharukat, ezzel is csökkentve a mosogatnivaló mennyiségét. (Ez az ötlet egyúttal segíti a résztvevőket egymás nevének megismerésében is!)
Az étkezés adja a karbon-lábnyom másik fő összetevőjét, ezért elengedhetetlen olyan helyi szervezetet, szolgáltatót keresni, amely helyi, szezonális és növényi alapú ételeket tud biztosítani – újra felhasználható, mosható edényekben. Itt is igaz, hogy jobb, ha egy már fenntarthatóan működő szolgáltatóval szerződünk, de ha nem találunk ilyet, használjuk ki a lehetőséget, hogy felhívjuk a figyelmüket a zöld szempontok fontosságára és alaposan magyarázzuk el, mire (és miért) van szükségünk. Ha aggódunk, hogy milyen fogadtatása lesz, ha a rendezvényen kizárólag növényi alapú ételeket szolgálnak fel - például mert országunk étrendje hagyományosan hús-alapú - akkor kínáljunk húsos lehetőségeket is. Ezen kívül kísérletezhetünk azzal is, hogy miután egyértelműen közöljük a résztvevőkkel, hogy vegetáriánus lesz a menü, a regisztrációnál a hagyományosan alkalmazott vegetáriánus/vegán kérdés helyett arra kérdezünk rá, hogy igényel-e a kitöltő húsos ételt?
Ezen túlmenően a GreenDependent rendezvényein kerüljük a palackozott vizeket és egyéb palackozott italokat (kivéve a tej- és tejhelyettesítő termékeket), inkább nagyobb méretű edényekben vagy kancsókban kínáljuk az innivalót, amelyekből a résztvevők is könnyedén újra tudják tölteni csészéiket, poharaikat. A tea és kávé kapcsán arra kérjük a szolgáltatót, hogy fair-trade (méltányos kereskedelemből származó) és bio termékeket biztosítsanak. Természetesen mindig fel is ajánljuk, hogy szükség esetén segítünk a beszerzésben (például a saját beszerző helyeink megosztásával, a vásárlói döntést segítő termékjelek és ökocímkék megismertetésével stb.).
Külön figyelmet fordítunk arra is, hogy a lehető legkevesebbre csökkentsük az élelmiszerhulladék mennyiségét. E tekintetben fontos, hogy:
- szoros kapcsolatban legyünk a vendéglátó céggel, és pontosan adjuk meg a résztvevők létszámát, hogy tervezni tudják az étel mennyiségét;
- megkérjük a felszolgálókat, hogy kisebb adagokat tegyenek a tányérokra vagy legyen lehetőség arra, hogy a résztvevők maguk szedjék ki az ételt (önkiszolgáló rendszer);
- a résztvevőknek adjunk (műanyag) dobozokat, hogy az esemény végén hazavihessék a maradék ételt, különösen azok, akikre még hosszabb hazaút vár;
- adott esetben eladományozzuk a maradékot, felesleget olyan szervezetnek, amely menekült vagy hajléktalan emberek élelmezésével foglalkozik.
A rendezvényhez szükséges különféle apróságok – mint például névtáblák, papír, tollak stb. – terén arra törekszünk, hogy minél kevesebbet használjunk és ökocímkéset válasszunk, amikor csak lehetséges. Ezeket az eszközöket ameddig lehet újra is használjuk, pl. korábbi projektposzterek hátuljára jegyzetelünk a műhelyeken. Magától értetődően újrahasznosított és ökocímkével ellátott papírra nyomtatunk, és a nyomdaválasztásnál is szempont, hogy a környezetbarát festék használata mellett a papírválasztásra is odafigyeljenek.
Névtáblaként kisebb darabokra vágott kártyákat tűzünk fel fa csipeszekkel, és megkérjük a résztvevőket, hogy maguk írják rá a nevüket. Azokon az eseményeken, amelyek hivatalosabb jellegűek, előre kinyomtatjuk a neveket, de szintén a kis fa csipeszeket használjuk. A rendezvények végén a csipeszeket visszagyűjtjük és eltesszük jövőbeli újra felhasználásra, de olyan is előfordul, hogy megtarthatják a résztvevők annak érdekében, hogy hírül vihessék és szemléltethessék ezt a gyakorlatot a saját szervezetüknél is.
A résztvevők fogadásánál egy regisztrációs lapon összegyűjtjük az utazási adatokat is, hogy ki honnan és milyen közlekedési eszközzel érkezett az eseményünkre. Ez egyrészt szükséges a rendezvény karbon-lábnyomának kiszámításához, másrészt jó figyelemfelkeltő és tudatosságnövelő módszer is, nem ritkán értékes beszélgetéseket, vitát indít az emberek között. Néha ezeket az információkat már az előzetes (online/email-es) regisztráció során begyűjtjük, vagy az eseményen a regisztrációt nem papíralapon, hanem elektronikusan végezzük - akár egészségügyi okokból (ld. Covid-előírások), akár a gyorsabb lebonyolítás érdekében - ami megkönnyíti a későbbi adatfeldolgozást és lábnyomszámítást. Ezenkívül arra ösztönözzük a résztvevőket, hogy amennyiben az autós utazás elkerülhetetlen, de közel laknak egymáshoz, utazzanak együtt. Az együtt utazókat jelöljük a regisztrációs lapon, hogy nehogy kétszer számítsuk a kibocsátást.
LÁBNYOMSZÁMÍTÁS és a résztvevők tájékoztatása
Annak érdekében, hogy nyomon követhessük rendezvényeink klímaválsággal kapcsolatos környezeti hatását, a GDI összes rendezvényének lábnyomát egy másik szakértő szervezettel közösen kifejlesztett kalkulátor segítségével számítjuk ki. A számításhoz szükséges adatokat adatgyűjtő lapokon kérjük be rendezvényszervező partnereinktől – a vendéglátásért felelős cégek és a rendezvényhelyszínek munkatársaitól, vezetőitől - akiknek elmagyarázzuk, milyen adatokra miért van szükség a számításhoz. Azt tapasztaljuk, hogy ez jó módja annak, hogy felhívjuk a figyelmüket az alacsony karbon-kibocsátású rendezvényszervezés fontosságára.
A lábnyom kiszámításához a rendezvényhez köthető négy (energia-)fogyasztási terület karbon-kibocsátását vesszük figyelembe és az eredményt tonna CO2 értékben adjuk meg. A négy vizsgált terület: résztvevők utazása, a helyszín közvetlen energiafelhasználása, étkezés, és a szervezés energiaigénye. A résztvevőket mindig tájékoztatjuk csökkentési erőfeszítéseinkről, nemcsak az edukáció miatt, hanem azért is, hogy elérjük, hogy a rendezvény során a lehető legnagyobb mértékben együttműködjenek a csökkentésben (pl. vállalják, hogy megjelölik és újrahasználják a poharakat). A lábnyomról is kapnak tájékoztatást, a rendezvényen általában egy becslést, a rendezvényt követően pedig a pontos számokat.
FELELŐSSÉGVÁLLALÁS és a résztvevők bevonása
Miután kiszámítjuk a rendezvény karbon-lábnyomát, meghatározzuk, hogy hány fiatal gyümölcsfát kell ültetnünk a lábnyom kompenzálásához. Ezt az információt megosztjuk a résztvevőkkel is, hangsúlyozva, hogy a csökkentési törekvések elengedhetetlen részei a folyamatnak, de mivel nulla környezeti hatással nem lehet rendezvényt szervezni, ezért fák ültetésével - lehetőség szerint az ő bevonásukkal - vállalunk felelősséget a hatásunkért. A faültetési lehetőségről mindig előre értesítjük őket, és az esetek többségében a résztvevők örömmel fogadják, és el is ültetik a gyümölcsfákat. A 2022 októberében szervezett EU Másfélfokos életmód projekt műhelyén is kaptak fát azok a résztvevők, akik az előzetes felmérés alapján jelezték, hogy van helyük elültetni őket.
Természetesen vannak olyan események, ahol a résztvevők különböző okokból nem tudnak ültetést vállalni, ilyen volt például a 2022 decemberében megrendezett Másfélfokos Szakmai Műhely is. Ilyenkor a GDI a TreeDependent program keretében iskolai vagy szociálisan felelős nonprofit szervezetek kertjeibe ülteti a fákat. Így a facsemeték nem csupán a rendezvény lábnyomát kompenzálják, hanem további fenntartható fejlődési célok eléréséhez is hozzájárulnak, mint például:
● a biológiai sokféleség megőrzése,
● helyi élelmiszer-ellátási lehetőségek teremtése, és
● társadalomfejlesztés (pl. oktatás, szociálisan hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatása).
A fák a zala megyei Tündérkert nevű, őshonos fák gyűjtésére szakosodott faiskolából származnak, amelynek küldetése az őshonos magyar gyümölcsfafajok megőrzése és népszerűsítése (vagy inkább "visszatelepítése").
Összefoglalásképp elmondhatjuk, hogy rendezvényeink zöld és alacsony karbon-kibocsátású szervezése nem csak azzal segíti üzenetünk következetesebbé tételét, hogy a résztvevők a gyakorlatban tapasztalhatják meg a másfélfokos életmódot, és megmutatjuk, hogyan lehet az elméletet a gyakorlatba átültetni, de remek lehetőséget biztosít arra is, hogy a rendezvényhelyszín üzemeltetőivel, a vendéglátósokkal és más szolgáltatókkal való együttműködés révén kiterjesszük hatásunkat.
Természetesen ugyanezeket a zöld elveket alkalmazzuk a projekttalálkozók szervezésénél is. A GDI ugyan még nem látta vendégül az EU Másfélfokos életmód projektcsapatot Magyarországon, de az utazási lábnyomunk csökkentése érdekében a találkozókra (és a konferenciákra) mindig vonattal utazunk, időnként a tanácsadó testület egyik magyar tagjával együtt (a másik tag virtuálisan csatlakozik).
Fordította: Csiki Eszter, Antal Orsolya és Vadovics Edina (GreenDependent)
Képek és ábrák: GreenDependent ©
A cikk angol nyelven ITT olvasható.