Az EU Másfélfokos életmód projektje keretében különböző érintett csoportokkal (pl. kutatók, döntéshozók, állampolgárok) dolgozunk együtt és lépünk kapcsolatba, hogy többet tudjunk meg a másfélfokos életmódról, valamint azokról a tényezőkről, amelyek támogatják és akadályozzák az ilyen életmód megvalósítására irányuló erőfeszítéseket.
E tanulási folyamat részeként interjúkat készítünk különböző európai országokban olyan polgárokkal, akik a másfélfokos életmód úttörőinek tekinthetők. Inspiráló történeteiket a projekt honlapján található blogban, és magyarul a Kislábnyom oldalon osztjuk meg. Elsőként egy magyar család történetét tesszük közzé.
Egyre több ember próbál zöld életmódot folytatni, de nem mindenki látja át a fenntartható életmóddal kapcsolatos átfogóbb problémákat. Természetesen az mindig jó, ha kevesebb csomagolást használunk, ha szelektíven gyűjtjük a hulladékot, vagy ha öko termékeket használunk, de ha autóval kell mennünk a hipermarketbe az öko mosószerért, akkor nem vagyunk sokkal előrébb az ökológiai és karbon-lábnyomunk csökkentése terén. Hogyan néz ki valójában a fenntartható és környezetbarát életmód? A Dőry házaspár példájából mindjárt kiderül.
Dőry István fizikus és felesége, Kéry Magdolna tanárnő a magyar fővárosból - több kanyar és kitérő után - az ország nyugati határához közeli Egyházasfalu nevű kis településre költözött, ahol 17 éve élnek egy felújított, lényegében autonóm vályogházban. Szerintük a ház akár űrállomásként (vagy földhajóként, ha a Földön akarunk maradni) is működhetne, hiszen külső energiaforrás nélkül is életképes, önfenntartó rendszer.
Mindig mindkettejükben nagyon erős volt a fenntarthatóságra való törekvés: olyan életet szerettek volna élni, amely lehetőleg kevesebbet vesz el az ökoszisztémáktól, mint amennyit visszaad, és kevesebb kárt okoz, mint amennyit az ökoszisztémák képesek helyreállítani.
Fenntarthatóak szeretnénk lenni? Kerüljük az alábbi négy dolgot
Dr. Dőry szerint négy fő alapelv van (struktúrák, intézmények stb. formájában), amelyek a jelenlegi városi életmódot fenntarthatatlanná teszik:
- A fosszilis tüzelőanyagoktól való függés: A fosszilis erőforrások gyorsabban fogynak, mint ahogyan pótlódnak. Az olaj ötmilliószor gyorsabban fogy, mint a természetes "termelődési" ideje.
- Az infrastruktúrákra (csővezetékek, csatornarendszer, villanyáram, utak, benzinkutak stb.) való támaszkodás: Ezek azok a struktúrák, amelyek miatt elsősorban fosszilis tüzelőanyagokat használunk.
- A bankoktól való függésünk: hitelezési tevékenységükkel a bankok pénzelik az irracionális keresletet és a bolygó erőforrásainak túlhasználatát. Pénzteremtő mechanizmusaik fenntartják és tovább rontják az egész világ jelenlegi (fenntarthatatlan) állapotát.
- A népsűrűség: a városokban magasabbak a fizetések és jobb az infrastruktúra, ezért az emberek ott akarnak élni. A városoknak azonban rengeteg hátrányuk van – például átlagosan 6 fokkal melegebb van, mint a falvakban, hogy egy dolgot említsünk...
A fent említett négy pontot szem előtt tartva Dőryék megfontolt és tudatos döntéssel olyan helyre akartak költözni, ahol végre valóra válthatják a fenntartható életről szőtt álmukat.
Olyan helyet kerestek vidéken, ahol:
- nincsenek főutak, így nincs a közlekedésből eredő légszennyezés sem, de a mobilitásukat tömegközlekedéssel (pl. vonat), kerékpárral vagy akár egy napenergiával működő járművel, a "napcsigával" is fenntarthatják;
- a házat a saját energiaerdejükből származó jó minőségű száraz fával fűthetik, amely több CO2-t köt meg (nyáron), mint amennyi a fatüzelésű kályha kibocsátása (télen);
- használhatnak napelemeket, és együttműködhetnek az áramszolgáltatóval, hogy átvegye a többlet áramot vagy szigetüzemben is elfogyaszthatják a napenergiát;
- van kert az élelmiszertermesztéshez, állattartáshoz, valamint hely a szennyvíz tisztítására (gyökérzónás szennyvíztisztítóval);
- használhatnak komposzt WC-t, amely szintén függetlenít az infrastruktúrától, és trágyát biztosít a kert számára;
- saját kútjuk van a vízellátáshoz;
- egy közösség részeként élhetnek, ahol a problémák könnyebben kezelhetők, és a fenntarthatóság is egyszerűbb, mintha mindent egyedül kellene megoldani (pl. tetőfelújítás, helyi megoldások keresése a problémákra).
Miután megtalálták a megfelelő helyet és házat, Dőryéknek 6 évükbe telt, hogy minden elképzelésüket megvalósítsák, beleértve a ház szigetelését is. Minden szükséges felújítást abból a pénzből oldottak meg, amit tanárként és előadóként szerzett havi jövedelmükből nélkülözni tudtak.
Az áramellátást négy, tudatosan használt napelemmel oldották meg, ezek működtetik az összes háztartási készüléket, és télen a fatüzelésű kályhával való fűtést is kiegészítik. A család villanyszámlája 7%-a az átlagos magyar háztartásokénak (és nagyjából a huszadát használják az átlagos magyar fosszilis energiafogyasztásnak!), csak nagyon ritkán támaszkodnak az energiahálózatra. A melegvizet nyáron a napkollektor, télen a kályha biztosítja.
Dr. Dőry szerint akkor tudjuk kiiktatni a fosszilis tüzelőanyagokat az életünkből és sikeresen csökkenteni az energiafogyasztásunkat, ha...
- és ez a legfontosabb, elfogadjuk a mértékletességre törekvő gondolkodásmódot, azaz hogy megelégszünk az éppen elegendővel, fenntartható igényeink vannak, és nem fogyasztunk a szükségesnél többet;
- szigeteljük a házainkat;
- áttérünk a (hatékony) biomassza fűtésre és megfelelő mennyiségű biomasszát (energiaerdőt) ültetünk – Dr. Dőry véleménye és számításai szerint ezzel 90%-ban megoldhatnánk a fosszilis tüzelőanyagoktól való függetlenedésünket;
- és napelemeket telepítünk, ami az imént említett függetlenedés maradék 10%-át biztosítja.
Számításai szerint, ha megfelelően szigetelnénk minden házat (Dőryék esetében ez 14 cm-es szigetelést jelentett) és minden egyes embernek ültetnénk 2000 fát (körülbelül 2000 m2-en fejenként, ami néhány év alatt megduplázná a jelenlegi erdős területet) ténylegesen teljesítenénk a klímavédelmi célokat.
Amit még megtehetünk, hogy másokat - családtagokat, barátokat, szomszédokat - is motiválunk arra, hogy változtassanak gondolkodásmódjukon és cselekedjenek a fenntarthatóbb életmód érdekében.
A Dőry házaspár évtizedek óta elkötelezett környezetvédő. "Az egész életünket erre tettük fel, a zöld szemléletet szeretnénk minél több embernek átadni, különösen a fiataloknak." - mondja Magdolna. És ők tényleg nem csak beszélnek róla! Sok más tevékenység mellett - mint például a Magdolna által a faluban szervezett ökotábor iskolásoknak - Dőryék évek óta aktív és nagyon sikeres résztvevői, közösséget vezető klíma-koordinátorai is az E.ON EnergiaKözösségek programnak.
Az évente megrendezett ökotáborban azt próbálják megtanítani a gyerekeknek, amit mindannyiunknak meg kellene tanulnunk: hogy életünk 5 fő, legnagyobb környezeti hatással bíró területére - vízgazdálkodás, mezőgazdaság/élelmiszertermelés, energiagazdálkodás, hulladékgazdálkodás, közlekedés - kell koncentrálnunk, és ezeken a "nagyhatású" területeken a lehető legzöldebbé kell válnunk. Magdolna ennek az életmódnak az „evolúciós környezeti erkölcsnek” nevezett ideológiai alapjait is kidolgozta, amely segít megérteni, hogy miért kell megosztanunk létfeltételeinket minden élőlénnyel.
"A klímabarát életmód hosszú távon olcsóbb. Kevesebb energiát és vizet használunk, remélhetőleg kevesebbet vásárolunk, nem autózunk, több saját élelmiszert termesztünk, és újra felfedezzük az energiatakarékos szokásokat." - mondja Dr. Dőry. "Nincs akadálya annak, hogy szerényebb, egyszerűbb, átgondoltabb életet éljünk. [...] Igen, ez azt jelenti, hogy alkalmazkodnunk kell bizonyos korlátokhoz, de a mai világban sokkal több - csak más - korlát van, amelyek a pénzhez, a városi élethez, az infrastruktúrához stb. kötődnek. Ehhez a fajta élethez itt kell lenni, jelen kell lenni, együtt kell lélegezni a házzal. [...] A környezettudatos és fenntartható életnek van igazán értelme. Mi másnak lenne értelme?"
Antal Orsolya és Vadovics Edina, GreenDependent Intézet
| Ár HUF/EUR-ban megadva | Megjegyzések | |
|---|---|---|
| Ház + telek | 1,8 millió HUF 2007-ben (2022-ben 2,9 millió forint 61%-os inflációval számolva), 7500 EUR 2022-ben |
Általánosságban elmondható, hogy minél távolabb veszünk házat és telket a legközelebbi nagyvárostól, várostól vagy üdülőterülettől, annál olcsóbb az ingatlan Magyarországon. Dőryék egy nyugat-magyarországi faluban élnek, amelynek lakossága kb. 920 fő. |
| Felújítási költség/fő | 2 millió HUF vagy 5400 EUR/fő |
Ennyi pénzre volt szükségük ahhoz, hogy a ház megvásárlása után elérjék a fenntarthatóságot – a pénzt szigetelésre, fatüzelésű kályha építésére, napelemekre, akkumulátorra, vezérlőrendszerre, erdősítésre stb. költötték. |
| Napcsiga |
893 EUR – a jármű ára Összesen kb. 3035 EUR |
A beszerzést részben a családi kasszából, részben pedig az Edutus Egyetem támogatásából finanszírozták, ahol Dr. Dőry oktató, és a jármű építésébe diákokat is bevont. (Fontos szem előtt tartani, hogy Dőryéknek nincs autójuk, ami jelentős megtakarítással jár, hiszen nem kell fizetniük a gépkocsi fenntartásáért, üzemanyag vásárlásáért stb.) |
| Az energiaerdőhöz szükséges földterület | 0,4 millió HUF (1080 EUR) |
Ennyibe került volna a telek, ha nem állapodtak volna meg az önkormányzattal, hogy a területet a településrendezési tervbe foglalják, és így ingyenesen használhatták azt faültetésre. |
| Havi rezsiköltség | Lényegében NULLA | Napelemeik vannak, kút a vízellátáshoz, az energiaerdőből származó száraz, kidőlt fákat |
| Jövedelem | 300 000 HUF / hó / 3 fő (800 EUR) |
A magyarországi tanárok/oktatók 36-38 év munkaviszony utáni átlagos nettó jövedelme alapján. A háztartás jelenleg 3 fős, jövedelme egy főnek van. |
| Napi zsebpénz | Max. 500 HUF (1,3 EUR) |
"Minél kevesebbet költesz, annál kisebb a lábnyomod!" Ezt mondják Dőryék, és ezt támasztják alá a kutatások, lásd pl. UNEP Emissions Gap Report 2020. |
Források:
- A világ összes problémáját érintettük és megoldottuk
- A H2020 kutatási projekt keretében készített interjú a polgárokkal Citizen Interview conducted in the H2020 research project EU 1.5 Degree Lifestyles
- UNEP Emissions Gap Report 2020
Képek forrása: Dr. Dőry István ©, GreenDependent ©, https://divany.hu